top of page
Keresés
  • Szerző képemartafarkas

Stratégiák interkulturális kommunikációhoz és a legjobb tanzániai kávé

Frissítve: 2023. febr. 8.



 

Mi történik akkor ha egy japán tárgyalópartner jelenlétében megtöröljük az orrunkat, vagy lelkesedésünkben túl gyorsan reagálunk egy finn partner gondolatára, vagy túl lassan egy olasz befektető felvetésére?

Mi történik akkor ha egy brazil vagy indiai partnerünknek nemet mondunk egy javaslatára?

Mit gondolnak a holland kollégák, amikor földbe döngölik a prezentációnkat, és mi történik akkor ha kritikai megjegyzést teszünk egy koreai kolléga hasonló prezentációjára, őszinte, konstruktív szándékkal?

Ilyen esetekben a kulturális különbségek nem ismerete vagy alulértékelése miatt, a legjobb szándék ellenére is meghiúsulhatnak potenciálisan sikeres üzleti kapcsolatok.

Erin Meyer professzor volt a tanárom az INSEAD-on és éppen ebben a témában adott elő nagyon lelkesen, amikor elmélyülve a kulturális különbségek dimenzióiban hangosan megjegyeztem, hogy “már értem miért váltunk el!”. 20 év házasság, 3 gyermek és egy sikeres vállalkozás sem volt elég, hogy összetartson egy kultúrák közötti kapcsolatot. A férjem holland volt, pontosabban még mindig holland csak már nem a férjem.

 

Erin Meyer kulturális dimenziói alapján, a nyolc skála mindegyikén, – melyek a

  • kommunikáció

  • értékelés-visszajelzés

  • meggyőzés módja

  • vezetői stílus

  • döntéshozatali mód

  • bizalom

  • konfliktuskezelés

  • időmenedzsment

– szinte fényévekre vagyunk egymástól mi hollandok és magyarok.

Persze erre felszisszennek akik a rejtett vagy nem annyira rejtett előítéletekkel foglalkoznak – én is többek között – , hogy nem kellene skatulyázni. Ez így van! Ennek ellenére léteznek különbségek a kultúrák között, csakúgy mint a gyümölcsfák között is. Ezek a különbségek nem arról szólnak, hogy az egyik kultúra jobb mint a másik, az egyik alma jobb mint a másik, nincs előjel, csupán arról szól, hogy eltér. Ezek az eltérések pedig a különböző történelmi és gazdaság-földrajzi hatásokból, éghajlati vagy akár nyelvi struktúrákból adódnak. Mert igen, a nyelvnek is van hatása a személyiségünkre (Chomsky). Hiába beszélünk anyanyelvi szinten akár több nyelvet is, az agyunk választ magának egyet, amin gondolkodik, működik. Ennek a nyelvnek és az ahhoz tartozó kultúrának hatása van a személyiségünkre.

Tehát annak elfogadása, hogy kulturálisan akár különbözőek is lehetünk, az alapja annak, hogy akarjuk megismerni a más kultúrából jövőket. Ha tudatosítjuk, hogy nem vagyunk egyformák, ez az első lépés a kíváncsiság felkeltéséhez más kultúrák iránt. Természetesen nem szűkíthető ez le csak a kulturára, említhetném itt akár a generációs, társadalmi, gender vagy bármilyen human faktor menti különbözőséget is. Ezekből néhányat érinteni is fogok írásaimban a közeljövőben.

A legnagyobb különbséget talán a kommunikáció és az értékelés-visszajelzés területén mutattuk az ex-férjemmel. Ebben a bejegyzésben a kommunikációval foglalkozom.

Szemben ültünk egymással egy asztalnál. Mindketten dolgoztunk, belemerülve laptopjainkba. E-mail érkezik. Megnézem és látom, hogy a férjem küldött egy megjegyzést egy témában amiről korábban beszélgettünk. “Hahó, itt ülök veled szemben!” – jegyeztem meg. “Persze persze de jobb ha megvan írásban is.” – válaszolta. Mi van?! Ennyire lebecsülöd a szellemi képességeimet? Vagy nem bízol abban, hogy meg tudom jegyezni amit mondasz, vagy még rosszabb, nem bízol abban, hogy nem fogom letagadni? Ilyen gondolataim voltak akkor. Most már megértem miért írta és most már nem háborodnék fel.

 

Ábra: Erin Meyer, The culture map: breaking through the invisible boundaries of global business (2014, New York, Public Affairs)


Amíg mi magyarok és a kommunikációs skála jobb, High-context oldalán (“többértelmű”, ebben az összefüggésben) elhelyezkedő más kultúrák, mint pl. a spanyol, koreai, iráni, vagy lengyel, úgy gondoljuk, hogy a mondandónkat helyes úgy megfogalmazni, hogy ne becsüljük le a beszélgetőpartner szellemi képességeit és nem kezdünk minden magyarázatot általános iskolai szinten. Nekünk magyaroknak igen megalázó amikor a “nyugati” kultúrából jövő szakemberek alapvető fogalmakat és folyamatokat magyaráznak el. “Talán azt hiszik, hogy ezt nem tudjuk? Mit gondolnak ezek rólunk?”

Ezzel szemben a hollandok és a skála bal, Low-context oldalán (“egyértelmű”, ebben az összefüggésben) helyet foglaló kultúrák, mint a német, angol, amerikai, abból indulnak ki, hogy a hallgató semmit vagy nagyon keveset tudhat a témáról és nem helyes csak bennfentesen utalni a témához kapcsolódó alaptudásra, hanem érdemes azt összefoglalni, lehetőleg teljeskörűen és mindenképpen legalább háromszor. Számukra annak feltételezése, hogy a hallgató rendelkezik már ezekkel az információkkal és azt sugallni, hogy ez alapintelligencia vagy, hogy “hiszen ez köztudott,” legalább annyira arrogáns mint az előbbi esetben annak feltételezése, hogy a hallgatóság szellemi képessége alacsony.

Ha egy Low-context kultúrából jössz, a High-context kommunikáció titokzatosnak, átláthatatlannak vagy hatékonyatlannak tűnik. Gondoljunk csak arra, amikor közel-keleti vagy távol-keleti üzleti partnerekkel találkozunk. A tárgyalópartnerek motivációi és szándékai a legritkább esetben derülnek ki már a beszélgetés elején.

Ezzel szemben ha High-context kultúrából érkezünk, a Low-context kommunikáció szükségtelenül magyarázó, direkt, akár atyáskodó lehet.

 

Minden relatív

Amikor a kulturális különbségek hatását vizsgáljuk interkulturális kommunikációkban, kevésbé fontos az adott kultúra abszolút helye a sálán, sokkal inkább a kultúrák közti relatív eltérés az amit figyelembe kell vennünk.


Stratégiák Higher-context kultúrákhoz

  • Amikor Higher-context kollégákkal dolgozunk, tanuljunk meg figyelni nem csak arra amit mondanak, hanem arra is amit ez nekik jelent. Ez praktikusan arról szól, hogy jelezzünk vissza mi hogyan értettük az elmondottakat, tegyünk fel minél több tisztázó kérdést, még akkor is ha nekünk elsőre talán egyértelmű a helyzet. Tapasztalni fogjuk, hogy másoknak mennyire nem az.

  • Igyekezzünk figyelni a testbeszédre. A High-context kommunikáció nagyon fontos eleme a testbeszéd, gesztusok. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, a mondandó jelentős részét elszalasztjuk.

  • Igyekezzünk nem véleményt formálni első látásra. Vegyük figyelembe, hogy saját kultúránk meglehetősen erős sztereotípiákkal ruház fel bennünket, ami evolúciósan a túlélésünket szolgálja, ebben az esetben viszont megakadályoz bennünket, hogy helyesen ítéljük meg beszélgetőpartnerünket.

  • Ha mi szeretnénk valamit közölni, kerüljük a felesleges ismétlést.


Stratégiák Lower-context kultúrákhoz

  • Legyünk transzparensek!

  • Kezdjük a beszélgetést a fő mondanivalónkkal.

  • Kommunikáljunk olyan világosan és pontosan ahogyan csak lehetséges.

  • A tárgyalásokon fogalmazzuk meg elvárásainkat és ajánlatunkat pontosan. Ne számítsunk arra, hogy a partner megérti utalásainkat vagy a ki nem mondott gondolatainkat.

  • A beszélgetés végén, foglaljuk össze újra a legfontosabb pontokat és azt, hogy mi fog következni ezután.

  • Ha azt éreznénk, hogy a téma amit kommunikálunk nem a megfelelő módon került megértésre, itt nyugodtan visszakérdezhetünk, hogy érthetőek voltunk-e. Bizonyosan őszinte választ fogunk kapni.

  • Ha a másik fél fogalmaz meg kérdést vagy elvárást, ne próbáljunk meg a sorok között olvasni. Kérdezzünk vissza, jól értettük-e, tegyünk fel tisztázó kérdéseket.

  • Gyakoroljuk a kevésbé udvarias viselkedést. Ez természetesen nem udvariatlanságot jelent. De a Lower-context kultúrákban a túlzottan udvariaskodó, homályos körmondatok bizonytalanságot, határozatlanságot sugallnak.

  • A megbeszélés után küldjünk egy összefoglaló e-mailt a legfontosabb pontokkal.


Stratégiák Multikulturális kommunikációhoz

Képzeljünk el egy csapatot amiben vannak amerikaiak, akik folyton összefoglalnak és mindent írásban, japánok, akik szinte csak a sorok között olvasnak, franciák, akik egyes szám második személyben beszélnek, angolok, Monty Python humorral és kínaiak, akik nagyon jól kerülgetik a forró kását. Nos, hogyan ne értsük egymást félre?

A multikulturális kommunikációnak egyetlen stratégiája van: Low-context.

  • Ahhoz, hogy mindenkihez eljusson a megfelelő információ, és minden feladat a leghatékonyabban legyen teljesítve, a megbeszélések lényegét szóban össze kell foglalni.

  • Ezek után mindenkinek, egyenként meg kell fogalmazni ami az ő, saját feladata a projektből.

  • Végül pedig mindezt írásban rögzíteni.

A cél az, hogy minimalizáljuk a félreértés esélyét. Ezeket a kommunikációs szabályokat már a csoport létrejötténél fontos lefektetni. Ne várjunk arra, hogy majd később kezeljük a felmerülő problémákat.


 

Különböző kultúrák találkozása mindig kihívásokat rejt, de ha kíváncsian és nyitottan, nem kevés alázattal közelítünk, akkor jó eséllyel hasonló attitűddel találkozunk a másik oldalon is. Ekkor kiderülhet, hogy sokkal több közös van bennünk mint különböző. Az eltéréseink pedig kiegészíthetik, akár inspirálhatják egymást.

 



Csakúgy mint a


Tanzániai French press

Koffeinfüggő vagyok. Ezen belül is szenvedélyes eszpresszó fogyasztó. Életem legjobb kávéja mégis egy french press szűrt hosszúkávé volt, amit Tanzániában egy kis kávéültetvényen ittam, Arusha mellett. Ez egy olyan mini-gazdaság melynek kávéja soha nem hagyja el Tanzániát. A terület magasan van, a tengerszint felett 1300 méterrel és kiváló a klíma. Mégis a termelési költségek, a kis méret és a tradicionális technológia miatt nem tudnak versenyezni a dél-amerikai dömping kávékkal, még itt Tanzániában sem. A hasonló ültetvények többségét már kivágták.

A reggelizőt belengte a frissen pörkölt kávé illata. Körülnéztem hátha látok egy eszpresszó gépet. Csalódottan konstatáltam, hogy már megint valami híg löttyöt kapunk. Amikor belekortyoltam a tej és édesítő nélküli kávémba, elöntött a megérkezés érzése. Igen, ez az a finom, közepesnél kicsit gyengébb pörkölésű, lágyan kekszes aroma ami én vagyok. (Azért bevallom nem voltak ilyen szofisztikált gondolatom akkor, egyszerűen azt éreztem, hogy még soha nem ittam ilyen jó kávét.)

Nagyon hálás voltam amikor távozáskor kaptunk egy jókora zacskóval ajándékba ebből a kávéból. Hazaérkezve amikor kinyitottam a csomagunkat, mindennek mennyei Tanzániai kávé illata volt.

Azóta is keresem ezt a kávét itt és bárhol járok Európában, de sajnos nem találom. Úgy tűnik, hogy a fair trade mozgalom sem tudta megmenteni őket.

Ha van közületek valaki, aki rendelkezik információval egy ilyen forrásról, azt kérem ossza meg velem!





Kávé

Ehhez a kávéfőzési módhoz a világosabb pörkölésű kávé alkalmasabb a föld ízei nélkül. Tökéletesek például a lágy csokoládés hatású kávék, mint a Brasil Santos, vagy akár a mogyorós hatású kávék, mint a Colombia Medellin. Sokkal érdekesebb és egyre keresettebb azonban, ha a kávé gyümölcsös hatású, amely a kész kávénak teljesen más ízvilágot kölcsönöz. Például a kenyai Tekang Tegu, aminek grapefruit, virág és málna íze érdekesebbé tesz minden french press kávét.

Őröljük le a frissen pörkölt kávét, az őrlés finomsága a kristálycukorhoz legyen hasonló.


Víz

25 g kávéhoz körülbelül 300 ml vizet használunk – a víz és a kávé arányát aszerint változtassuk, hogy erősebb vagy gyengébb kávét szeretnénk. A víz hőmérséklete körülbelül 93 – 95 °C legyen.


Elkészítés

Az őrölt kávét az előmelegített french press poharába tesszük és lassú, körkörös mozgással öntjük le 150 ml vízzel. Keverjük 30 másodpercig, majd öntsük a maradék vizet is hozzá.

Helyezzük a fedelet a pohár tetejére, és várjunk körülbelül 3 percet. Ezután lassan anyomjuk le a szűrőt a kávészemcsék szűréséhez.

A kávét ezután azonnal öntsük ki csészébe, vagy más kancsóba, amelyből felszolgáljuk.








19 megtekintés0 hozzászólás

Comments


Post: Blog2_Post
bottom of page