top of page
Keresés
  • Szerző képemartafarkas

Digitális Nomádok és a kardamom kávé

8 tévhit, ami miatt biztosan nem fog működni a távmunka



Ha rövid az időd és csak egy percnyi kávészüneted van erre a cikkre, akkor a bevezető után csak a 6. pontot olvasd el feltétlenül (meg persze a kardamom kávét a végén).


 

Mi az ami még nem hangzott el az elmúlt 2 évben ebben a témában?

Nem sok. Mégis az elmúlt időszak saját és ügyfeleim tapasztalatai alapján kikristályosodott, hogy mire érdemes leginkább odafigyelni, hol lehetnek buktatók. A hangsúly az emberi tényezőn van.

Mostanra kialakult, ki az aki marad az irodában, és ki tolja otthonról vagy hibridben. Ebben a bejegyzésben a távmunka home részével foglalkozom.


 

Nagyon fegyelmezett, racionális lény az ember, különösen ha önállóan kell beosztania az idejét, megterveznie a napjait, kitűzni és befejezni a feladatait.

Ja, nem!

Sokkal inkább elveszünk a részletekben, még megnézzük ezt a blogbejegyzést mielőtt igazán nekiállnánk, – mikor is van a leadás? ...addig még rengeteg időm van! – nyugtatjuk magunkat. Mindez mérhetetlen frusztrációt kelt bennünk, amit észre sem veszünk mert a tünetek okai nem jutnak el a tudatosulásig. Csupán a fokozódó feszültséget érezzük magunkon és érzi rajtunk a családunk is.

Persze vannak akik távmunkára születtek, nem okoz gondot az időbeosztás, a fókusz megtartása, fegyelmezettek, a nap végére ki van pipálva az összes tervezett feladat és nyugodtan kortyolgatják teájukat a naplementében, bevillannak még a képbe önfeledten labdázó gyerekek és egy farkát csóváló kutya is.

Na, ilyen csak a reklámokban van, amik a legújabb digitális kütyüket és appokat népszerűsítik.

Nem hiszek a bennünket elárasztó önfejlesztő könyvek, – “mindenki ugyanúgy működik” és “mindenkit meg tudok gyógyítani 3 varázsigével”, valamint “a boldog és sikeres élethez vezető út ha megveszed a könyvem” – sugallta egyszerű, rajtunk kívül álló, erőfeszítés nélküli megoldásaiban sem.


Hiszek azonban abban, hogy az alap beállítódásunk, attitűdünk nehezen de változtatható, és ez nem a józan belátáson alapul, hiszen akkor már mind úgy működnénk ahogyan a fenti tökéletes kivételek.

Attitűd változást csak érzelmeken keresztül lehet elérni. Olyan alap–érzelmeken mint az öröm, harag, szomorúság, félelem, irigység, undor. Ezek a reklámokban nagyon jól működnek mint tudjuk. Észrevétlenül manipulálnak bennünket, – érnek el viselkedésváltozást, rávesznek bennünket, hogy ezt vegyük meg az helyett, – az érzelmeinken keresztül.


Azoknak akik a távmunkát választják, vagy kényszerből vagy saját akaratból, egyfajta viselkedésváltozást kell elérniük és ebben az a legnehezebb, hogy egyedül vannak. A COVID óta elárasztanak bennünket újabbnál újabb termékekkel melyek a hatékony működést segítik távmunkában, de a változáshoz egyenlőre nem kötődnek érzelmek.


Ebben a helyzetben az első és legfontosabb feladat a tudatosítás.


Ha már tudjuk, hogy nekünk mi nem megy és azt is elfogadtuk, hogy ez rendben van, akkor kezdhetünk hozzá a változáshoz, változtatáshoz.

És itt jöhetnek az érzelmek!

A következőkben a leggyakrabban elhangzó tévhiteket veszem sorra, melyek a kihívásaink és kudarcaink alapjai távmunkában. Igyekszem megoldásokat, praktikákat is ajánlani ezek feloldására saját és ügyfeleim tapasztalataiból.

Hangsúlyozom, ritkán fordul elő ugyanaz a sztori, mindenkinek máshol van az érzelmi váltógombja de a tudatosulás elindításában segítség lehet.


1. Ez is csak olyan, mint az irodában.


Persze, hogy nem! Az irodában jó esetben van egy saját asztalunk, kényelmes irodai székkel. Az csak a mi territóriumunk. Megszokott, leginkább a munkavégzéshez és fókuszáláshoz kapcsolódó tárgyak vesznek körül bennünket. A kollégák viszonylag azonos időközönként szólítanak fel bennünket kávézásra, ebédre. Ezek a láthatatlan keretek nagyon fontos eszközei a rendszerességünknek és még meglepő módon a fókuszálásban is segítenek bennünket.

Ne becsüljük alá annak az időnek a fontosságát sem amit a munkába- és hazajárással töltöttünk el. Ez haszontalan időnek tűnik és az is sok szempontból (meg még környezetszennyező is, meg minden…) de segít agyunkat átállítani, felvenni egy másfajta mindsetet, ami szükséges a munkánkra való fókuszáláshoz. Ugyan ez visszafelé is fontos, hogy elengedjük a munkát, hogy már az otthon váró eseményekre álljunk át.

Tehát ha tudjuk, hogy nekünk segítenek ezek a keretek, akkor alakítsunk ki egy ilyen ritmust.


Ha előre kijelölünk rávezető és levezető gyakorlatokat, agyunk fel fogja ismerni ezeket és sikeresebben átállunk home officeban is a megszokott irodai fókuszra.

  • Ilyenek lehetnek pl., reggeli séta a kutyával vagy kutya nélkül. Ugyanez a munka végén (Mert legyen vége is!).

  • Fókuszt segítő applikációk alkalmazása, melyek a kollégák hiányában figyelmeztetnek a szünetekre. Ilyenkor álljunk fel, igyunk kávét vagy teát vagy együnk valamit.

  • Nasi ne legyen a kezünk ügyében munka közben.



2. Tudunk multitaskolni


De jó lenne! Tisztára mint a robotok. Kutatások bizonyítják, hogy multitask nem létezik. A figyelem megosztása mindenképpen hatékonyságvesztéssel jár. Bár nem autót vezetünk home officeban, –tehát nem a saját vagy mások élete múlik rajta, ha konferenciahívás közben még töltögetjük az excel táblázatot, ami majd holnapra kell, vagy ellenőrizzük a gyerek háziját, vagy ne adj Isten közösségi oldalunkon számoljuk a likeokat, – de a figyelmünket így sem tudjuk azonos időben két vagy többfelé irányítani.

Képzeljük el amikor autót vezetünk és közben beszélgetünk valakivel. Látszólag nem okoz gondot a forgalom figyelése, az autó irányítása és a csevegés magas szinten tartása. Egészen addig amíg valami váratlan dolog nem történik a forgalomban, a megszokottól eltérő manőver végrehajtására van szükség. Ilyenkor azonnal megszakad a beszélgetés, akár mondat közben is, és a hirtelen felmerülő feladat megoldására figyelünk. Ez azért van mert az autóvezetés, a forgalom figyelése készség szinten történik, nincs szükségünk tudatos fókuszálásra és folyamatos elemzésre, így tudunk csupán a beszélgetésre figyelni. Sokszor előfordult már velem is, hogy hazafelé autózva belemélyedtem egy telefonbeszélgetésbe (szigorúan kihangosítva!) és nem is emlékeztem hogyan is jutottam haza. A forgalom figyelése, az autó vezetése küszöb alatt maradt.


A távmunka azonban semmilyen szempontból nem készség.

  • Figyeljünk arra, hogy egyszerre szigorúan csak egy tevékenységet végezzünk.

  • Kérjük meg a családot, ha otthon vannak, hogy tartsák tiszteletben ezeket az időket.

  • A szabályokat érdemes előre megbeszélni, hogy ne kelljen a gyereket elzavarni konferenciahívás közben és legyen dedikált időnk az ő házijára is.



3. De jó, nem kell kiöltözni! Végre nem kell megborotválkoznom minden reggel!


De igen! Fontos elkülöníteni Home officeban a Home-ot az Officetól. Ennek egyik jó eszköze, ha nem hagyjuk el a reggeli rituáléinkat. Ebbe bele tartozik a felöltözés olyan ruhába ami az irodát/munkát jelenti számunkra. Ez is segít agyunknak abban, hogy különbséget tegyen működésmódjaink között.

  • Segít a Családunknak is felismerni, hogy milyen zónában vagyunk éppen.

  • Vezetőknek fontos információ lehet a csapatuk mentális állapotáról, motiváltságáról ha kollégáik ápolatlanul, a tegnapi vagy már soknapi melegítőben jelennek meg a konferenciahívásban. Itt fontos lehet beavatkozni.

  • Éppen ezért nagyon javasolt, hogy a konferenciahívásokat élő videóval bonyolítsuk. Ez a multitask kísértés ellen is segítség lehet.


4. Akár az ágyban is dolgozhatom

Ez egyenes út a derékfájáshoz és/vagy depresszióhoz. Ez a pont több tekintetben is az előző folytatása.

  • Az ágyunk a pihenés, kikapcsolódás, intim együttlétek helye. Tartsuk meg annak!

  • Legyen része a reggeli rutinnak a beágyazás, még ha eddig ezt hanyagoltuk is.

  • Most legyen ágyunk tabu a nap folyamán.

  • Nagyon vonzó, egy kicsit ledőlni, de ha beiktatunk pihenőt, ez inkább séta legyen. Hátunk és a lelkünk is meg fogja ezt hálálni.


5. Jó, hogy nem kell a kollégák buta történeteit hallgatnom!


Ha korábban irodában, csoportban dolgoztunk, a változás, a megszokott csoportokból való kiszakadásunk szociális elszigetelődéshez vezet. Ez természetellenes. Bizonyos keleti népcsoportoknál a kiközösítés, a csoport kényszerű elhagyása a halálos ítélettel volt egyenlő. Mi sokkal inkább individuális lényeknek tartjuk magunkat ennél. De ez nem így van!


Szükségünk van társakra a túléléshez, még ha a buta történeteikkel is traktálnak bennünket naponta az irodában.


Nem is érzékeljük, milyen fontosak ezek a számunkra lelki egészségünk megtartása szempontjából.

  • Ezért igyekezzünk a csoportjainkat, – munkahelyi, baráti, családi – életben tartani, működtetni virtuális felületeken. Megvannak erre már az eszközök szerencsére.

  • Kezdeményezzünk videó konferenciát a kollégáinkkal telefonos helyett.

Ne veszítsük el szociális kapcsolatainkat! Életbevágó!



6. Több időm lesz a munka mellett házimunkára/gyerekleckére/kertészkedésre/kedvenc sorozatra

Ez a legnagyobb mítosz. A nap csak 24 órából áll. Az idő amit megtakarítunk az az utazás, amit elveszítünk az a munkánkra fókuszálás lehetősége.

Fentebb már említettem, hogyan segíthettek magatoknak és hogyan segíthet nektek a környezetetek fókusz ügyben.

  • A napi/heti/havi terv elkészítésénél, ne vállaljatok be mindent amit az elmúlt 5 évben nem sikerült elvégezni a ház körül.

  • Ez az időszak nem szabadság, sőt nehezített munkakörnyezet.

  • A napi/heti/stb listát mindig a feladatra dedikált idővel, a naptárba írjátok össze. Így jobban láthatóvá válik mi fér bele és nem frusztrál a nap végén a sok ki nem pipált sor a listán.

  • Állítsatok be emlékeztetőket a naptáralkalmazásba egy-egy feladat végén, és igyekezzetek betartani azt. Ha nem sikerült befejezni egy feladatot, – ha lehet –engedjétek el az napra, a nagyobb csúszások elkerülése érdekében, de a másnapi programba már a mai tapasztalatok alapján jelöljetek ki erre időt.


7. Ha a gép előtt ülök az végül is már munka


A halogatás művészete.

Igen, vagyunk páran akik a foghatatlan, nagy feladat (tervpályázat, szakdolgozat, új kézirat) láttán inkább bármi mást elvégzünk, mint, hogy a nagy Elefánthoz hozzákezdjünk. Ráadásul itthon vagyunk ahol van is bármi más feladat.

Az Elefánt nagy és ijesztő, ezért elfutunk.

  • Az Elefánt megevésének módja, hogy nem egyben kell lenyelni, mert az valóban nem fog menni. Fel kell darabolni! A nagyobb feladatokat osszuk fel napi/fél napi adagokra. Kizárólag így szerepeljenek a feladatlistánkon a naptárban.

  • Mindig csak a következő darabra koncentráljunk. Így már nem ijesztő, nem tornyosul fölénk.

  • Tartsuk be a szüneteket amit már korábban említettem, segít inspirálódni.

Ha sikerül átjutnunk a saját tempónkban az első feladatrészeken az sikerélményt okoz, endorfint szabadít fel és motivál a folytatásra.


8. Csak mások híznak el, én nem fogok!

Úgy legyen!

Milyen nehéz volt rávenni magunkat, hogy január elsején megvegyük a kondibérletet. Méginkább, hogy el is menjünk. De összejött, és már kezdett valami izomféle kialakulni, de ha az előző pont a legkisebb mértékben is jellemző ránk akkor ezzel sem lesz kevesebb gondunk.

Sebaj, majd kevesebbet eszünk. De mit is?

Nem gondoljuk, hogy az egészséges táplálkozás és a testmozgás egy távmunkáról szóló szakmai blogbejegyzés legfontosabb kérdése lenne. Pedig a mentális egészségünk megőrzése szempontjából az.

  • Tervezzük meg a testmozgásunk és táplálkozásunk, ugyanúgy ahogyan megterveztük a munkánk és napirendünk is. Ha szerencsések vagyunk van kutyánk, ha nincs kérjünk kölcsön. Ez máris ad egy napi rutint a sétáinknak.

  • A szüneteket mindig próbáljuk szabadban tölteni, ne pedig a közben felgyülemlett közösségi média posztokat böngészve.

  • A megfelelő tápanyagok bevitele és a hidratálás nem csak az elhízás elkerülése miatt fontos de a stresszt is csökkenthetjük vele és fokozhatjuk koncentráló képességünket.

Ebben a cikkben nem szeretnék táplálkozási tanácsokat adni vagy a legtutibb jóga applikációról értekezni. Ezt mindenki megtalálja a megfelelő oldalakon.

Én a táplálkozás és testmozgás mentális állapotunkra való alapvető hatására szeretném felhívni a figyelmet. A mozgás és az elfogyasztott jó minőségű tápanyagok befolyásolják hormonháztartásunkat, ennek pedig hatása van közérzetünkre, fizikai folyamatainkra, stressz szintünkre, ami végül hatással van érzelmeinkre, vagyis boldogabbak leszünk.


Végezetül, minden mindennel összefügg

8 pontban próbáltam meg összefoglalni a Home office/távmunka adta kihívásokat. Ezek a pontok azonban nem elválaszthatóak, szorosan összefüggnek. Ebben az esetben már nem is egyes feladatokról, időgazdálkodásról vagy megfelelő hidratálásról van szó, sokkal inkább magunk, mint egyén viszonyáról a világgal a természettel és saját belső létezésünkkel.


Ez egyfajta próbája felnőtté válásunknak


Mennyire tudjuk belsővé tenni feladatainkat és nem csak a külső elvárásoknak megfelelni. Mennyire vagyunk képesek egy új mindsetet beállítani magunknak.

És akkor jöhetnek az érzelmek!

Az érzelmi töltet ebben a folyamatban az, hogy ha sikerül kialakítani a megfelelő rituálékat a saját döntésünk szerint és látjuk ennek a jól működését, az elégedettséggel, már már örömmel tölt el bennünket, mely egy önmegerősítő folyamatba fordul, ami segít rögzíteni a ritmust.

Ez a 8 téma együtt lehet akár az Elefánt is. Habár összefüggnek, de ne egyszerre próbálkozzunk attitüdünk megváltoztatásával minden területen. Daraboljuk fel a feladatot és ha az egyik témában sikereket értünk el az inspirálni fog bennünket a folytatáshoz. Fontos, hogy akkor kezdjünk el egy új témával foglalkozni ha már az előző rögzült, rutinná vált. Ha egyszerre túl sok területen akarunk változást elérni viselkedésünkben az a széteséshez és kudarchoz vezet.

Végezetül pedig, nem kell, hogy egyedül legyünk ebben a feladatban.

Kérjünk segítséget!

A következő bejegyzésem témája a vezetői oldal, Hogyan vezessünk csapatokat távmunkában címmel. Ha érintett vagy, érdekel a téma és nem szeretnél lemaradni róla, itt feliratkozhatsz a Cornelis Chords hírlevelére.



A mai kávé történetemen nem kellett sokat gondolkodni, a Digitális Nomádok cím hozta magával a Kardamomos kávét


Talán tudják többen közületek, hogy az eredeti szakmám az építőiparhoz köt engem. Itt töltöttem karrierem egy nagy részét. Bárhol járok a világban a helyi építészet mindig kíváncsiságom és csodálatom középpontjában van. 17 évvel ez előtt készült el Abu Dhabi-ban az Emirates Palace hotel, még Kempinski zászló alatt. Akkor még Abu Dhabi nem az a pezsgő turistaközpont volt mint manapság. Azon a partszakaszon csak ez az egyetlen, gyönyörű, monumentális épület állt. A város akkori, 80-as évekbeli, modernista sziluettjétől merőben más épület a régi Közel-Kelet és az új, olajra épülő gazda(g)ság megtestesítője volt. Mindenki erről beszélt ott és mindenki kiváncsi volt rá. A taxisofőr aki a kényelmes de jóval jelentéktelenebb hotelemből a belvárosba vitt, megkérdezte, hogy nem akarom-e megnézni a Palotát. Persze, hogy akartam. De hogyan? A sofőr meggyőző viselkedése és az új őrszemélyzet tapasztalatlansága révén már ott is álltunk a hatalmas portál előtt, ahol az Ezeregyéjszaka meséibe illő alakok nyitották nekünk az ajtót.

Az előcsarnokban egy, a palotához illő öltözetben lévő férfi sietett elénk, kezében tálcával és kicsiny csészékkel. Kávét kínált nekünk. Én fel sem mertem nézni, attól félvén, hogy mindjárt kiderül, mi nem is a szálloda vendégei vagyunk és szörnyű megaláztatásban lesz részünk. A taxisofőr ezzel szemben szívélyesen elfogadta a kávét és engem is erre buzdított.

Akkor ittam először kardamom kávét. Ha valami különlegeset szeretnék adni a vendégeimnek, vagy csak szeretnék újra az Ezeregyéjszaka meséiben lenni akkor mindig ilyet iszom. Mint most is.



Kardamom Kávé

Hozzávalók:

  • 500 ml víz

  • 1-2 teáskanál cukor (opcionális)

  • 2 evőkanál erős, vagy közepesen-erős pörkölésű, őrölt Arabica kávé

  • 2 db kardamom magjai

Elkészítés:

  • Forraljuk fel a vizet egy edényben.

  • Tegyük bele a kávét, a kardamom magot és a cukrot.

  • Alacsony fokozaton forraljuk, amíg meg nem emelkedik, és el nem éri az edény tetejét.

  • Ekkor vegyük le, hagyjuk a habot leülepedni.





94 megtekintés0 hozzászólás

Kommentare


Post: Blog2_Post
bottom of page